Mi az a szupervályog?
SZUPERVÁLYOG – HÁZ-, KERT- ÉS TÁJÉPÍTÉSI TECHNOLÓGIA
VÁLYOGÉPÍTÉS ÚJ FORMÁBAN
- Figyelemreméltó és elérhető alternatíva a természetes, környezetbarát, környezettudatos építés és életforma elkötelezettjeinek;
- Tartós, a jelenlegi szeszélyes időjárás, változó klíma kihívásainak, a környezeti katasztrófáknak (árvíz, szélvihar, tűzvész, földrengés) ellenálló***, mégis egészséges otthon;
- Kiváló épületfizikai, épületbiológiai és akusztikai tulajdonságok -> kellemes és egészséges belső klíma és hangtér, elektroszmog és elleni 5G védelem;
- A tradicionális, évezredes építési technológiák ötvözése a legújabb technikákkal, anyagokkal;
- Széleskörű felhasználási lehetőségek: a kertépítéstől, kerti létesítményektől, tároló és gazdasági épületektől, a nyaralókig, családi házakig, közösségi épületekig, terekig, teljes ökofaluig;
- A „hagyományos” (azaz ma megszokott) épületstruktúrák és gépészeti megoldások kialakításától az öko/bioházak, passzív passzív házak építéséig;
- Az organikus építészet, a dombházak, a szakrális geometria (pl. feng shui) kedvelőinek is;
- Változatos funkciók, forma és stílus, melynek szinte csak a fantázia szab határt.
***A technológia prototípusa, az Öko-Dóm, Kalifornia szigorú – a legmagasabb fokozatú földrengészónának megfelelő – építési követelményeinek eleget tett!
Öko-Dóm (Cal-Earth)
MITŐL „SZUPER” A SZUPERVÁLYOG? A TECHNOLÓGIA LÉNYEGE
A vályog, mint építési anyag, agyagot és homokot tartalmazó föld és víz keveréke. A hagyományos vályogépületek esetében vályogtéglákat készítenek, ezeket kiszárítják, és a téglákból rakják a falat, vagy a vályogkeveréket közvetlenül a fal helyére döngölik, általában fa tartószerkezetek közé (vert fal), és miután kiszáradt és megszilárdult a fal, a tartószerkezetet eltávolítják. A vályogépítkezésnek számos építésökológiai és építésbiológiai előnye van: olcsó, hazánkban szinte mindenhol fellelhető, természetes, visszaforgatható nyersanyagok használata, a falak jó hőtároló képessége, kedvező hőmérséklet- és páraszabályozása, a kellemes belső klíma, kedvező épületakusztikai tulajdonságok stb. Ugyanakkor van a vályogfalaknak néhány olyan tulajdonsága, mint a vízérzékenység és a modern építőanyagokkal szemben alulmaradó szilárdság, amelyek miatt a XX. században sajnos háttérbe szorult az építkezésben.
A XXI. századi globális gazdasági és éghajlati változások és az emberek tudatosodása új kihívásokat állított elénk az otthonteremtésben is. Ennek következtében kezdenek tért a hódítani a hagyományos, gazdaságos, környezettudatos és egészséges építési módok, miközben a fejlesztők és építők azon dolgoznak, hogy hogyan lehetne a régi módszereket az új technológiákkal úgy ötvözni, hogy a hátrányokat kiküszöböljük, de az előnyöket megtartsuk. Ilyen megoldást kínál a szupervályog- technológia.
A szupervályog – vagy más néven földzsák (angol nevén superadobe, illetve earthbag) – technológia négyféle újítással küszöböli ki a hagyományos vályogépítés hátrányait, visszahozva ezzel ennek az egészséges, környezetbarát és gazdaságos építési technológiának a létjogosultságát a modern otthonteremtés alternatívái közé. Ezzel a négy tényezővel erős, a környezeti katasztrófáknak ellenálló, változatos építési formákat hozhatunk létre földből egyszerű és környezettudatos módon.
Mi ez a négy elem?
1) Polipropilén zsák vagy cső -> nyomó- és húzószilárdság:
A vályogkeveréket polipropilén zsákokba vagy tömlőbe* töltjük a kialakítandó fal helyén (mintha hurkát töltenénk), majd ledöngöljük. Erre jön a következő zsákokba töltött „vályoghurka”, amit szintén döngölünk, és így tovább. A zsák megóvja a benne lévő anyagot a környezet romboló hatásaitól, ugyanakkor lehetővé teszi a fal páraszabályozását, hiszen a levegőt és a vizet átereszti. A földzsák falak bevakolva, azaz a napsugárzástól megvédve, gyakorlatilag örök életűek.
2) Szögesdrót -> húzó-, más néven szakítószilárdság:
A vályogot tartalmazó döngölt sorok közé horganyzott szögesdrótot teszünk, amely mintegy tépőzárként összetartja a sorokat, amolyan rugalmas maltert képez.
*Körszövött polipropilén (PP) zsák, közismert nevén liszteszsák vagy homokzsák. A tömlő a zsák alapanyaga: hosszú, még elvágatlan, mindkét felén nyitott cső.
3) Stabilizáló anyag -> nyomó- és húzószilárdság:
A vályogkeverékbe szükség esetén cementet vagy meszet keverünk (de jóval kisebb arányban, mint pl. a beton esetében), ami a vályog szerkezetét stabilizálja.
4) Ívelt szerkezet -> strukturális szilárdság, energetikai és gazdasági előnyök:
Régi korok építészei jól tudták – hiszen a természetből lesték el! – hogy a legstabilabb szerkezetek az ívek, a boltozatok és kupolák, amelyek esetében a szerkezetre ható erők az ívek mentén eloszlanak, és nem egy ponton terhelik azt, mint az egyenes falak esetében. Ezért fordulhat elő, hogy a legerősebb egyenes falakból és födémből álló vasbeton szerkezetek is kártyavárként dőlnek össze egy komoly földrengés vagy hurrikán során, amíg a kupolák épen maradnak (lásd a 2015-ös nepáli földrengést. Az építés során még rugalmasan alakítható szupervályog „hurkákból” könnyedén alakíthatunk ki ívelt falakat, boltozatokat vagy kupolákat (dómokat), így önmagukban – erősítő szerkezet (tartóoszlop, gerenda) nélkül – is stabil szerkezetet hozhatunk létre.
A hosszú szupervályog tömlőből készült sor egységes (monolit) szerkezetet alkot, nagyobb egybefüggő elemeket alakíthatunk ki velük, mint a téglák estében. A monolit szerkezet stabilabb, hiszen bármilyen erősek is a különálló elemek, a köztük lévő falazóhabarcs gyengíti a szerkezetet. Az egymás tetején lévő tömlőket a köztük lévő szögesdrót afféle tépőzárként rögzíti, ez a rugalmas kapcsolat nagyon ellenállóvá teszi az épületet a földrengésekkel, talajmozgásokkal, árvízzel szemben.
A gömbölyded formák (például kupolák) nemcsak erősek, de gazdaságosabbak is: ugyanakkora belső térhez relatíve kisebb felület társul, azaz kisebb az anyagszükséglet és kisebb felületen hűl télen és melegszik nyáron az épület.
Egyes gombok (linkek) még nem működnek.
csigastrategia@gmail.com / szupervalyog@gmail.com